Trianon 100

KOLOZSVÁRI TÜKÖR

KOLOZSVÁRI TÜKÖR – 1920.09.23.

Olvastam az egyik napilapban dr. Utalea alispán nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy a falu parasztságát fölvilágositó munkával szeretnék meggyőzni a lei valódi értékéről. Tudvalévő ugyanis, hogy a falusi nép a leit nem tekinti többnek a régi egy forintnál és az eladnivalójának árait ennek arányában szabja meg.

TOVÁBB OLVASOM »
NÉPSZAVA

NÉPSZAVA – 1920.09.15.

Súlyos szociális problémák jelenlétét mutatják azok a tünetek, amelyekről a fővárosi közigazgatási bizottság hétfői ülésén tettek jelentést. Váry Albert főügyész és Hann helyettes államtitkár, adófölügyelő „egyértelmüen rámutattak arra, hogy egyre szaporodik azoknak a száma, akik nem akarnak dolgozni”.

TOVÁBB OLVASOM »
RUSZINSZKOI MAGYAR HIRLAP

RUSZINSZKÓI MAGYAR HIRLAP – 1920.09.08.

Az irredentizmus Erdélyben azon a napon kezdődött, amikor a román kormány az imperiumot átvette. Tudjuk jól a történelemből, hogy minél jobban elnyomják a népet, annál jobban lángol fel benne a szabadság utáni vágy. Ez a vágy most még csak a szivekben él, tettekben még nem nyilvánulhat meg, mert a hatalom, amely zsarnoki módra nehezül a lakosságra, vérbe fojt minden külső megnyilvánulást.

TOVÁBB OLVASOM »
SZÉKELY NÉP

SZÉKELY NÉP – 1920.09.02.

Petala tábornok, az erdélyi és bánáti csapatok főparancsnoka a multakban Temesváron tartózkodott. Ez alkalommal Petala Nagyrománia uj viszonyairól és a változott helyzet alakulásairól nyilatkozott. Többek között ezeket mondta:

TOVÁBB OLVASOM »
VÁROSOK LAPJA

VÁROSOK LAPJA – 1920.08.31.

Az ezeréves Magyarországra szakadt szerencsétlenség egyik társadalmi osztály helyzetét sem renditette meg annyira, mint a köztisztviselőkét. Nélkülöztek a világháború fájdalmas emlékű évei alatt, mert fizetésük nem emelkedett arányosan a mezőgazdasági termékek és iparcikkek áraival s munkájukat mégis panasz nélkül s önmegtagadással végezték.

TOVÁBB OLVASOM »
SZÉKELY NÉP

SZÉKELY NÉP – 1920.08.26.

Az esküt nem tett magyar tisztviselőknek az ügye még ma is egyik legégetőbb problémája a magyar társadalomnak. Az Averescu-kormány a mult hónap elején ebben az irányban egy jelentős lépést tett, a melynek az eredménye a rendelet végrehajtásának és alkalmazásának a mikéntjétől függ.

TOVÁBB OLVASOM »
AZ EST

AZ EST – 1920.08.17.

Dr. Rennernek Tusarral való találkozása kapcsán érdekes prágai hiradással szolgál tegnapi számában a Neues Wiener Tagblatt és megjegyzi, hogy információját prágai >>feltétlenül kitünő diplomáciai forrásból« kapta.

TOVÁBB OLVASOM »
AZ UJSÁG

AZ UJSÁG – 1920.08.10.

Apáthy István professzor, a magyarság erdélyi mártirja, ma délután Budapestre érkezett és a Pannónia-szállóban szállt meg. Vele együtt jött a felesége is, a ki tudvalevőleg szintén végigszenvedte a román fogságot. Munkatársunk fölkereste a hirneves tudóst a Pannónia-szálló első emelet 4. számu szobában levő lakásán és megkérte, nyilatkozzék a nyilvánosság részére hosszu kálváriájáról.

TOVÁBB OLVASOM »
RUSZINSZKOI MAGYAR HIRLAP

RUSZINSZKOI MAGYAR HIRLAP – 1920.08.07.

A prágai élet még mindig magán viseli a kialakulás kezdetleges vonásait. A régi Ausztria eme második metropolisa, ősrégi, középkori jellegével fölemelőleg hat a szemlélőre, de a ma igazi Prágáját csak annak van alkalma megösmerni, aki hónapokat tölt el a politikában világ rekordot elért csehek becézett gyöngyében.

TOVÁBB OLVASOM »
SZÉKELY NÉP

SZÉKELY NÉP – 1920.08.02.

Nagy horderejü és fontos helyi vonatkozásán tul is jelentős, bizonyára visszhangra találó mozgalmat inditott Marosvásárhely város tanácsa, midőn a kormányhoz, illetve a belügyminiszterhez a városok autonomiája és a törvényhatósági bizottságok összehivása, továbbá a községi választások elrendelése tárgyában feliratot intéz.

TOVÁBB OLVASOM »