VÁROSOK LAPJA – 1920.08.31.

Az ezeréves Magyarországra szakadt szerencsétlenség egyik társadalmi osztály helyzetét sem renditette meg annyira, mint a köztisztviselőkét. Nélkülöztek a világháború fájdalmas emlékű évei alatt, mert fizetésük nem emelkedett arányosan a mezőgazdasági termékek és iparcikkek áraival s munkájukat mégis panasz nélkül s önmegtagadással végezték.

Tovább olvasom »

SZÉKELY NÉP – 1920.08.26.

Az esküt nem tett magyar tisztviselőknek az ügye még ma is egyik legégetőbb problémája a magyar társadalomnak. Az Averescu-kormány a mult hónap elején ebben az irányban egy jelentős lépést tett, a melynek az eredménye a rendelet végrehajtásának és alkalmazásának a mikéntjétől függ.

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.08.17.

Dr. Rennernek Tusarral való találkozása kapcsán érdekes prágai hiradással szolgál tegnapi számában a Neues Wiener Tagblatt és megjegyzi, hogy információját prágai >>feltétlenül kitünő diplomáciai forrásból« kapta.

Tovább olvasom »

AZ UJSÁG – 1920.08.10.

Apáthy István professzor, a magyarság erdélyi mártirja, ma délután Budapestre érkezett és a Pannónia-szállóban szállt meg. Vele együtt jött a felesége is, a ki tudvalevőleg szintén végigszenvedte a román fogságot. Munkatársunk fölkereste a hirneves tudóst a Pannónia-szálló első emelet 4. számu szobában levő lakásán és megkérte, nyilatkozzék a nyilvánosság részére hosszu kálváriájáról.

Tovább olvasom »

RUSZINSZKOI MAGYAR HIRLAP – 1920.08.07.

A prágai élet még mindig magán viseli a kialakulás kezdetleges vonásait. A régi Ausztria eme második metropolisa, ősrégi, középkori jellegével fölemelőleg hat a szemlélőre, de a ma igazi Prágáját csak annak van alkalma megösmerni, aki hónapokat tölt el a politikában világ rekordot elért csehek becézett gyöngyében.

Tovább olvasom »

SZÉKELY NÉP – 1920.08.02.

Nagy horderejü és fontos helyi vonatkozásán tul is jelentős, bizonyára visszhangra találó mozgalmat inditott Marosvásárhely város tanácsa, midőn a kormányhoz, illetve a belügyminiszterhez a városok autonomiája és a törvényhatósági bizottságok összehivása, továbbá a községi választások elrendelése tárgyában feliratot intéz.

Tovább olvasom »

RUSZINSZKOI MAGYAR HIRLAP – 1920.08.07.

I. évf. 8. sz., 1920.08.07., p.2.

Prágai élet

Magyarok a cseh fővárosban. — Három irányzat éles ellentéte. 

Prága, 1920, aug. 7.

A prágai élet még mindig magán viseli a kialakulás kezdetleges vonásait. A régi Ausztria eme második mteropolisa, ősrégi, középkori jellegével fölemelőleg hat a szemlélőre, de a ma igazi Prágáját csak annak van alkalma megösmerni, aki hónapokat tölt el a politikában világ rekordot elért csehek becézett gyöngyében. A város társadalmi és politikai életében élesen elkülönülő három árnyalat keresi maga számára a népszerűséget és — tekintettel a város nagyságára és lakosainak szaporodására — mind a három árnyalatnak, jobban és helyesebben mondva irányzatnak meg van a maga közönsége, nem csekély számban.

Az egyik és legerősebb irányzat a cseh-soviniszták táborában csoportosul. Ez az irányzat hadat üzen minden nemzetközi törekvésnek, ugy hogy a legradikálisabb eszközöktől sem riad vissza, ha arról van szó, hogy a maga sovinizmusát másokra is ráoktrojálja.

Történt például, hogy egy cseh fiatalember egy német leánnyal sétált a város környékén és természetesen németül beszélgettek. A hátuk mögött egy cseh katona követte őket, aki megszólitotta a csevegő párt és érdeklődött, hogy németek-e, hogy németül beszélnek. A cseh tiltakozott és csehnek vallotta magát. Erre a katonából kitört az elfojtott sovinizmus és rárontott a civil fiatalemberre:

— Ha cseh vagy, hát beszélj csehül!
Dulakodás támadt köztük, melynek vége az lett, hogy a katona leszúrta a civilt.
A tettest elfogták.

A második irányzat a kommunisztikus, amely csak olyan erős, mint a soviniszta. A kommunisták és a szociáldemokraták egy táborba tartoznak, társadalmi érintkezésük a legintenzivebb, egy kávéházba járnak és minden tekintetben összetartanak.

A harmadik árnyalat a cseh nemzeti szocialistáké.
Ezeket nevezhetjük talán a legmérsékeltebb cseh hazafiaknak.

A magyarok, akik igen nagy számmal laknak Prágában a Centrál kávéházban találkoznak. Ez az egyedül, nagyobb magyar sziget a cseh fővárosban. Volt rá eset, hogy Károlyi Mihály is megfordult ebben a kávéházban. Megjelenése vegyes hatást váltott ki a jelenvolt ifjuúságból. Egy részök megéljenezte de éppen annyian voltak akik megabcugolták. Ez az a kávéház különben, ahol a magyar kultúra menedéket talál s ahol minden pesti lap megkapható, hasonlóképpen minden Cseh-szlovák országi magyar lap, köztük Podkarpatska Rus legujabb magyar lapja, a Ruszinszkói Magyar Hirlap is.