Trianon 100

BUDAPESTI HIRLAP – 1920.11.24.

A bécsi kommunista sajtó nemrég világgá kürtölte, hogy a Nagyváradon, halálra itélt Csécsi Nagy Imre huszárezredes fiai, hogy boszut álljanak édesapjuk elitéléséért, a Margit-köruti fogház előtt többed magukkal megtámadtak egy Morár Teofil nevű budapesti román orvostanhallgatót, a kit embertelenül megkinoztak s végül holttestét a Dunába dobták. Nem beszélve arról, hogy az egész hir szemen szedett koholmány, mert ez az orvostanhallgató ma is a legnagyobb nyugalomban él Budapesten, mi eddig fölöslegesnek tartottuk, hogy a külföldet ellenségeink ez ujabb rágalmáról fölvilágositsuk.

Tovább olvasom »

SZÉKELY NÉP – 1920.11.17.

Averescu a parlament megnyitásán már ujjászervezett kabinetjének élén kiván megjelenni. Egyelőre még csak kombinációk vannak a választásokról, de erősen tartja magát az a hir, hogy Erdély, Bukovina és Besszarábia még csak tárcanélküli miniszterek utján sem jut képviselethez a kormányban. A politikai helyzet jellemzéséül itt közöljük a „Dimineaţa” cikkét, melynek állásfoglalása a tárcanélküli miniszterségek kérdésében a román politika széles köreiben talál visszhangra.

Tovább olvasom »

ELLENZÉK – 1920.11.10.

Erdély magyar irodalmi élete, amely az imperium átvétele után kis időre a tájékozatlanság érzetével megtorpanni látszott, hamarosan felismerte azokat a szempontokat, amelyeknek irányitani kell őt jövő müködésében. A helyzet felismeréséből következett az is, hogy a magyar irodalom itt ujra friss erővel bontakozni kezdett. Folyóiratok indultak meg, melyek mindegyike a magyar kultura zászlaját lobogtatta. Különböző utakon próbálták ezt elérni, de szándékuk tisztaságát senkisem vonhatta kétségbe.

Tovább olvasom »

FRISS UJSÁG – 1920.11.05

A La Croix cimü lap „Levél Szlovákiából” cimmel cikket közöl, amely többek között igy szól: A csehek nem tudták saját nemzeti ösztönüket fékezni; két-három hónappal ez elfoglalás után már elkezdödött a reakció. Ez időtől kezdve a tótok és rutének a csehek ellen oly gyülölettel és megvetéssel viseltetnek mely ezelőtt elképzelhetetlen volt egy ilyen jámbor és békeszerető népnél.

Tovább olvasom »

UJ-SOMOGY – 1920.10.30.

II. évf. 248. sz., 1920.10.30. p.1. „Mindent a hazáért!” („Sve za domovinu!”) Irta egy zágrábi magyarbarát, vezető horvát politikus.Az „Uj-Somogy” részére fordította : Wagner József.

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.10.23.

Az entente-hatalmak azt a felszólítást intézték a magyar kormányhoz, hogy a trianoni békének még ez év november 1-ig történő ratifikálásáról gondoskodjék. Erről a fordulatról és a ratifikálás körülményeiről: gróf Teleki Pál miniszterelnök a következőkben volt szives tájékoztatni munkatársunkat:

Tovább olvasom »

RUSZINSZKOI MAGYAR HIRLAP – 1920.08.07.

I. évf. 8. sz., 1920.08.07., p.2.

Prágai élet

Magyarok a cseh fővárosban. — Három irányzat éles ellentéte. 

Prága, 1920, aug. 7.

A prágai élet még mindig magán viseli a kialakulás kezdetleges vonásait. A régi Ausztria eme második mteropolisa, ősrégi, középkori jellegével fölemelőleg hat a szemlélőre, de a ma igazi Prágáját csak annak van alkalma megösmerni, aki hónapokat tölt el a politikában világ rekordot elért csehek becézett gyöngyében. A város társadalmi és politikai életében élesen elkülönülő három árnyalat keresi maga számára a népszerűséget és — tekintettel a város nagyságára és lakosainak szaporodására — mind a három árnyalatnak, jobban és helyesebben mondva irányzatnak meg van a maga közönsége, nem csekély számban.

Az egyik és legerősebb irányzat a cseh-soviniszták táborában csoportosul. Ez az irányzat hadat üzen minden nemzetközi törekvésnek, ugy hogy a legradikálisabb eszközöktől sem riad vissza, ha arról van szó, hogy a maga sovinizmusát másokra is ráoktrojálja.

Történt például, hogy egy cseh fiatalember egy német leánnyal sétált a város környékén és természetesen németül beszélgettek. A hátuk mögött egy cseh katona követte őket, aki megszólitotta a csevegő párt és érdeklődött, hogy németek-e, hogy németül beszélnek. A cseh tiltakozott és csehnek vallotta magát. Erre a katonából kitört az elfojtott sovinizmus és rárontott a civil fiatalemberre:

— Ha cseh vagy, hát beszélj csehül!
Dulakodás támadt köztük, melynek vége az lett, hogy a katona leszúrta a civilt.
A tettest elfogták.

A második irányzat a kommunisztikus, amely csak olyan erős, mint a soviniszta. A kommunisták és a szociáldemokraták egy táborba tartoznak, társadalmi érintkezésük a legintenzivebb, egy kávéházba járnak és minden tekintetben összetartanak.

A harmadik árnyalat a cseh nemzeti szocialistáké.
Ezeket nevezhetjük talán a legmérsékeltebb cseh hazafiaknak.

A magyarok, akik igen nagy számmal laknak Prágában a Centrál kávéházban találkoznak. Ez az egyedül, nagyobb magyar sziget a cseh fővárosban. Volt rá eset, hogy Károlyi Mihály is megfordult ebben a kávéházban. Megjelenése vegyes hatást váltott ki a jelenvolt ifjuúságból. Egy részök megéljenezte de éppen annyian voltak akik megabcugolták. Ez az a kávéház különben, ahol a magyar kultúra menedéket talál s ahol minden pesti lap megkapható, hasonlóképpen minden Cseh-szlovák országi magyar lap, köztük Podkarpatska Rus legujabb magyar lapja, a Ruszinszkói Magyar Hirlap is.