Trianon 100

BUDAPESTI HIRLAP – 1920.11.24.

A bécsi kommunista sajtó nemrég világgá kürtölte, hogy a Nagyváradon, halálra itélt Csécsi Nagy Imre huszárezredes fiai, hogy boszut álljanak édesapjuk elitéléséért, a Margit-köruti fogház előtt többed magukkal megtámadtak egy Morár Teofil nevű budapesti román orvostanhallgatót, a kit embertelenül megkinoztak s végül holttestét a Dunába dobták. Nem beszélve arról, hogy az egész hir szemen szedett koholmány, mert ez az orvostanhallgató ma is a legnagyobb nyugalomban él Budapesten, mi eddig fölöslegesnek tartottuk, hogy a külföldet ellenségeink ez ujabb rágalmáról fölvilágositsuk.

Tovább olvasom »

SZÉKELY NÉP – 1920.11.17.

Averescu a parlament megnyitásán már ujjászervezett kabinetjének élén kiván megjelenni. Egyelőre még csak kombinációk vannak a választásokról, de erősen tartja magát az a hir, hogy Erdély, Bukovina és Besszarábia még csak tárcanélküli miniszterek utján sem jut képviselethez a kormányban. A politikai helyzet jellemzéséül itt közöljük a „Dimineaţa” cikkét, melynek állásfoglalása a tárcanélküli miniszterségek kérdésében a román politika széles köreiben talál visszhangra.

Tovább olvasom »

ELLENZÉK – 1920.11.10.

Erdély magyar irodalmi élete, amely az imperium átvétele után kis időre a tájékozatlanság érzetével megtorpanni látszott, hamarosan felismerte azokat a szempontokat, amelyeknek irányitani kell őt jövő müködésében. A helyzet felismeréséből következett az is, hogy a magyar irodalom itt ujra friss erővel bontakozni kezdett. Folyóiratok indultak meg, melyek mindegyike a magyar kultura zászlaját lobogtatta. Különböző utakon próbálták ezt elérni, de szándékuk tisztaságát senkisem vonhatta kétségbe.

Tovább olvasom »

FRISS UJSÁG – 1920.11.05

A La Croix cimü lap „Levél Szlovákiából” cimmel cikket közöl, amely többek között igy szól: A csehek nem tudták saját nemzeti ösztönüket fékezni; két-három hónappal ez elfoglalás után már elkezdödött a reakció. Ez időtől kezdve a tótok és rutének a csehek ellen oly gyülölettel és megvetéssel viseltetnek mely ezelőtt elképzelhetetlen volt egy ilyen jámbor és békeszerető népnél.

Tovább olvasom »

UJ-SOMOGY – 1920.10.30.

II. évf. 248. sz., 1920.10.30. p.1. „Mindent a hazáért!” („Sve za domovinu!”) Irta egy zágrábi magyarbarát, vezető horvát politikus.Az „Uj-Somogy” részére fordította : Wagner József.

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.10.23.

Az entente-hatalmak azt a felszólítást intézték a magyar kormányhoz, hogy a trianoni békének még ez év november 1-ig történő ratifikálásáról gondoskodjék. Erről a fordulatról és a ratifikálás körülményeiről: gróf Teleki Pál miniszterelnök a következőkben volt szives tájékoztatni munkatársunkat:

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.10.23.

XI. évf. 251. sz. – 1920.10.23. p.1.

Gróf Teleki Pál miniszterelnök a trianoni békeszerződés ratifikálásáról

– Az Est tudósitójától –

Az entente-hatalmak azt a felszólítást intézték a magyar kormányhoz, hogy a trianoni békének még ez év november 1-ig történő ratifikálásáról gondoskodjék. Erről a fordulatról és a ratifikálás körülményeiről: gróf Teleki Pál miniszterelnök a következőkben volt szives tájékoztatni munkatársunkat:

— Az entente-hatalmak Ötös tanácsától azt a határozott felszólítást kaptuk, hogy

a békeszerződést legkésőbb november 1-ig ratifikáljuk.

Ennek azonban igen súlyos technikai előfeltételei vannak, mert a ratifikálásról szóló törvényjavaslathoz mellékelni kell a békeszerződés magyar és francia szövegét, azonkivül a békeszerződésnek a népek szövetségére és a munkaügyekre vonatkozó részét hiteles angol fordításban is. Ezeknek az okmányoknak nagyrésze néhány példányban már nyomtatásban is elkészült annak idején és minthogy a szedés állva maradt, most csak megfelelő példányban ki kell nyomatni. Azonban még ez is jelentékeny munkába és időbe kerül, ennek dacára azonban remélem, hogy az entente által kitűzött terminust betarthatjuk.

— Jövő kedden, legkésőbb

szerdán terjeszti a külügyminiszter a békeszerződés ratifikálására vonatkozó törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé.

Tulajdonképpen mintegy 8—10 bizottságnak kellene foglalkoznia a törvényjavaslattal, mert hiszen a békeszerződésnek vannak pénzügyi rendelkezései, a melyek a pénzügyi bizottsághoz tartoznak, vannak azutan a közgazdasági, a honvédelmi, a munkaügyi, a pénzügyi, a közoktatásügyi bizottság hatáskörébe vágó részletei is a szerződésnek, de itt nem arról van szó, hogy a detaile-ket letárgyaljuk, mert hiszen

a békeszerződést en bloc kell elfogadni.

Éppen ezért csak a külügyi bizottság fogja előzetesen megbirálni a törvényjavaslatot és a kormánynak, helyesebben az előző kormánynak a békeszerződés aláirására vonatkozó tényét. E tekintetben az a helyzet, hogy nem a parlamenti pártoknak az ügye a békeszerződés, hanem az egész nemzeté.

— A nemzetgyülés által elfogadandó törvényjavaslat a kormányzó ur aláirása és a törvény kihirdetése után életbelép ugyan, de  

a békeszerződés csak akkor válik perfektté, ha három nagyhatalom is ratifikálja.

Ez után következik a ratifikált szerződéseknek a mi szerződésünkkel való kicserélése. A kicserélésről jegyzőkönyvet vesznek fel és ez a tulajdonképpeni ratifikáció. Ettől az időponttól számitják a békeszerződés hatályát. Valószinű, hogy a három nagyhatalom, a mely a magyar békeszerződést leghamarabb ratifikálni fogja, Franciaország, Anglia és Olaszország lesz, mert hiszen a végleges- békekötés elsősorban az európai hatalmak érdeke. Azt az időpontot, a

melyben a nevezett nagyhatalmak a mi békeszerződésünket ratifikálni fogják, természetesen nem lehet pontosan tudni, mert hiszen ez az illető országok parlamenti helyzetétől függ. Valószinűnek tartom azonban, hogy a végleges ratifikáció ujesztendö körül megtörténik.