Trianon 100

BUDAPESTI HIRLAP – 1920.11.24.

A bécsi kommunista sajtó nemrég világgá kürtölte, hogy a Nagyváradon, halálra itélt Csécsi Nagy Imre huszárezredes fiai, hogy boszut álljanak édesapjuk elitéléséért, a Margit-köruti fogház előtt többed magukkal megtámadtak egy Morár Teofil nevű budapesti román orvostanhallgatót, a kit embertelenül megkinoztak s végül holttestét a Dunába dobták. Nem beszélve arról, hogy az egész hir szemen szedett koholmány, mert ez az orvostanhallgató ma is a legnagyobb nyugalomban él Budapesten, mi eddig fölöslegesnek tartottuk, hogy a külföldet ellenségeink ez ujabb rágalmáról fölvilágositsuk.

Tovább olvasom »

SZÉKELY NÉP – 1920.11.17.

Averescu a parlament megnyitásán már ujjászervezett kabinetjének élén kiván megjelenni. Egyelőre még csak kombinációk vannak a választásokról, de erősen tartja magát az a hir, hogy Erdély, Bukovina és Besszarábia még csak tárcanélküli miniszterek utján sem jut képviselethez a kormányban. A politikai helyzet jellemzéséül itt közöljük a „Dimineaţa” cikkét, melynek állásfoglalása a tárcanélküli miniszterségek kérdésében a román politika széles köreiben talál visszhangra.

Tovább olvasom »

ELLENZÉK – 1920.11.10.

Erdély magyar irodalmi élete, amely az imperium átvétele után kis időre a tájékozatlanság érzetével megtorpanni látszott, hamarosan felismerte azokat a szempontokat, amelyeknek irányitani kell őt jövő müködésében. A helyzet felismeréséből következett az is, hogy a magyar irodalom itt ujra friss erővel bontakozni kezdett. Folyóiratok indultak meg, melyek mindegyike a magyar kultura zászlaját lobogtatta. Különböző utakon próbálták ezt elérni, de szándékuk tisztaságát senkisem vonhatta kétségbe.

Tovább olvasom »

FRISS UJSÁG – 1920.11.05

A La Croix cimü lap „Levél Szlovákiából” cimmel cikket közöl, amely többek között igy szól: A csehek nem tudták saját nemzeti ösztönüket fékezni; két-három hónappal ez elfoglalás után már elkezdödött a reakció. Ez időtől kezdve a tótok és rutének a csehek ellen oly gyülölettel és megvetéssel viseltetnek mely ezelőtt elképzelhetetlen volt egy ilyen jámbor és békeszerető népnél.

Tovább olvasom »

UJ-SOMOGY – 1920.10.30.

II. évf. 248. sz., 1920.10.30. p.1. „Mindent a hazáért!” („Sve za domovinu!”) Irta egy zágrábi magyarbarát, vezető horvát politikus.Az „Uj-Somogy” részére fordította : Wagner József.

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.10.23.

Az entente-hatalmak azt a felszólítást intézték a magyar kormányhoz, hogy a trianoni békének még ez év november 1-ig történő ratifikálásáról gondoskodjék. Erről a fordulatról és a ratifikálás körülményeiről: gróf Teleki Pál miniszterelnök a következőkben volt szives tájékoztatni munkatársunkat:

Tovább olvasom »

SZÉKELY NÉP – 1920.08.26.

XXXVIII. évf. 36. sz., 1920.08.26. p.1.

A tisztviselők ügye

Marta államtitkár nyilatkozata

Öt évi szolgálati kötelezettség. – A román nyelvet el kell sajátitani.

Az esküt nem tett magyar tisztviselőknek az ügye még ma is egyik legégetőbb problémája a magyar társadalomnak. Az Averescu-kormány a mult hónap elején ebben az irányban egy jelentős lépést tett, a melynek az eredménye a rendelet végrehajtásának és alkalmazásának a mikéntjétől függ.

A Kolozsvárt megjelenő „Ujság” munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott ebben az aktuális kérdésben Marta igazságügyi államtitkárral, a ki a tisztviselői kérdésnek egyik alapos ismerője. A magyar tisztviselők elhelyezésére vonatkozólag az alábbi képet rajzolta meg:

– Előre kell bocsátanom, hogy én, mint igazságügyi államtitkár, csak az igazságügyi tisztviselők jelentkezéséről adhatok információkat és meg kell cáfoljam azokat a hirlapi közleményeket, a melyek arról szóltak, hogy az erdélyi és bánáti összes tisztviselői kérdésekben csak én vagyok kompetens.

– Az első jelentkezési határidő 1920. julius 29-ike volt, de eddig a terminusig vajmi kevesen jelentkeztek. A kormány egy ujabb intézkedése a jelentkezési határidőt augusztus 15-ig tolta ki. E terminusból még csak 5 nap járt le és a jelentkezési iveknek még csak egy része érkezett hozzám. Ezeket most rendezik, tehát a jelentkezők számáról még hozzávetőlegesen sem nyilatkozhatom.

Annyit azonban elárulhatok, hogy vajmi sokan nem jelentkeztek; alig akadt biró, a ki jelentkezett. A főügyész úr információja szerint az ügyészségre senki sem jelentkezett. A midőn az összes jelentkezési ivek együtt lesznek, azt alapos revizió alá vesszük és az üresedésben levő állások szerint az alkalmas tisztviselőket kiválasztjuk és azonnal alkalmazzuk.

Tekintettel arra, hogy nagyon sok állás be van töltve, a jelentkezők nagy kontingensét egyelőre nem helyezhetjük el és ezek rendelkezési állományba jutnak, de a fizetésüket meg fogják kapni.

A fizetésekre vonatkozólag, habár pozitiv intézkedés még nem történt, valószinüleg két skála lesz. Azok a tisztviselők, a kiket alkalmazunk, az alkalmazás időpontjában járól összes magasabb illetményeket élvezni fogják; azok pedig, a kik rendelkezlsi állományba kerülnek – azt a fizetést fogják kapni, a melyet abban az időben élveztek, a midőn hivatalukat elhagyták.

Az esküre való jelentkezéseknél, illetve az alkalmazásnál minden tisztviselőnek köteleznie kell magát arra, hogy legalább öt évig aktiv szolgálatot vállal és egy éven belül a román nyelvet elsajátitja. Erre a kikötésre azért volt szükségünk, mert sokan a multban szolgálattételre jelentkeztek s egy pár hétre rá orvosi bizonyitvánnyal igazolták szolgálatképtelenségüket.