XI. évf. 132. sz. 1920.06.03. p.1.
Az ország csütörtöki és pénteki tüntetése a béke aláírása ellen
Zarándoklás nagyjaink szobraihoz és síremlékeihez
– Az Est tudósítójától –
A magyar nemzet a megalázottság, a megtiportatás e szörnyü óráiban nagyjainak emlékéhez zarándokol országszerte. Testületek, egyesületek, iskolák, a nép fiai elvonulnak nagyjaink szobrai, siremléke előtt, áldoznak azok szellemének, virágot, zöld lombot hintenek szobraikra és eléneklik a mi szent énekeinket. A múltból meritünk erőt a jövő nagy küzdelmeihez.
Nagyjaink szellemét idézzük, segítségül hivjuk őket a reánk váró nagy feladatokhoz. Lelkünket megacélozzuk azzal a gondolattal, hogy olyan nemzetet, amelynek Zrinyije, Rákóczija, Vörösmartyja, Petőfije, Kossuthja van, annak hazáját nem tördelheti darabokra semmiféle párisi papiritélet. Milliók néma tüntetése mindennél beszédesebb, mindennél viharosabb tiltakozást jelent a vérlázitó béke ellen.
A békeszerződés aláírását megelőző napon, Urnapján keresse fel minden igaz magyar sziv nagyjaink szobrait, síremlékét és áldozzon nekik ha nem többel, egy virágszállal, zöld galylyal, zöld levéllel, hadd tudják meg Párisban az aláírás napján, hogy az egész magyar nemzet egyet érez, egyet akar és egy szent nagy érzésben összeforradva dörgi oda a párisi sírásóknak, hogy nem, nem, soha!
Az egyesületek tüntetése nagyjaink szobrai előtt
A béke aláirása alkalmával tüntetésképen csütörtökön, Urnapján délelőtt a különböző egyesületek küldöttségei megkoszoruzzák Vörösmarty és Petőfi szobrát, a budavári Honvédszobrot, a késő délutáni órákban pedig a Kossuth-siremléket. A szobrok talapzatára, illetve a mauzoleumra a közönség virágot és zöld lombot fog szórni.
A Területvédő Liga koszoruját a Vörösmarty-szoborra délelőtt tizenegy órakor, a Petőfi-szoborra féltizenkettőkor, a Honvéd-szoborra tizenkét órakor fogják elhelyezni, Kossuth siremlékét pedig délután hat órakor koszoruzzák meg. A Gizella-téren, a Petőfi-téren, a Honvéd-szobor előtt és a Kossuth-mauzoleum körül a nőegyesületek bizottságai virágot és zöld lombot árusítanak a Liga javára. A néma tüntetésen a főváros iskolái is részt vesznek.
Az erdélyi székely-magyar szövetség küldöttsége csütörtökön délelőtt háromnegyed tizenegy órakor gyülekezik József nádor szobránál és onnan vonul az Unio-lobogó alatt a szobrok megkoszorúzására.
Az ország minden nagyobb városában csütörtökön és pénteken hasonló zarándoklást tartanak nagyjaink szobraihoz.
Az aláírás pillanatában tiz percre megállnak a villamosok és a vasutak
A béke aláirásának napján, pénteken délelőtt könyörgő istentisztelet lesz a Bazilikában, a Deák-téri evangélikus templomban és az unitárius templomban. Délután négy órakor a Kálvin-téri református templomban Barabás Sámuel, az oláhok üldözése elől elmenekült kolozsvári esperes alkalmi prédikációt mond. Erre az istentiszteletre a menekültek tizezrei testületileg vonulnak fel.
A békeszerződés aláírásának pillanatában Budapesten és az egész országban a villamosok és a vasutak tíz percre megállónak.
Pénteken egész napra elrendelik a szesztilalmat, az üzleteket zárva tartják és minden zene és szinielőadás szünetelni fog, a mulatók zárva lesznek.
A pénteki nap részletes programját ma délután öt órakor állapitják meg a vármegyeháza nagytermében a hol a Liga az egyesületek vezetőségével értekezletet tart.
Félórás harangszó az aláírás órájában.
Az Országos Katholikus Szövetség felterjesztéssel fordult az érseki helytartóhoz, hogy junius 4-én délelőtt 10 órakor valamennyi templomban félóra hosszat tartó harangozást rendeljen el. Ugyancsak kérte a szövetség annak elrendelését is, hogy junius 6-án valamennyi templomban a vasárnapi nagymisével kapcsolatban, megemlékezés történjék az eseményről, de nem a gyász formájában, hanem kifejezve a törhetetlen bizodalmat, a mely Magyarország jövője iránt mindnyájunk szivében él,
,,A magyar parasztnak nincs annyi fája,
a mennyiből koporsót készíthet”
Megértő hang egy francia lapban
Versailles, junius 2
(Szikratávirat)
A békeszerződós ratifikálásának képviselőházi vitája alkalmával a Le Petit Republique megjegyzi, hogy a békefeltételek a háboru elkerülhetetlen következményei voltak. A békeszerződés fő hibája az, hogy a mikor egységesen hagyta meg Németországot, az osztrák-magyar monarchiát feldarabolja és frappáns példáját nyujtotta a felelősséggel forditott arányban álló büntetésnek. Még sulyosabb hiba, hogy az elintézésnek ez a módja a gazdasági egyensuly alapfeltételeivel homlokegyenest ellenkezik. A legfelsőbb tanács azt hitte, hogy egy életképes állam megalkotásához élte, ha a határokat megállapítják. Így a megcsonkított Ausztria nélkülözi gazdasági életfeltételeinek legszükségesebb alapjait és szomszédja, Magyarország is alig jutott jobb sorsra. A bécsieknek nincs kenyerük, a magyar Alföld parasztjának pedig nincsen annyi fája, a mennyiből koporsót készithet. A békeszerződést ratifikálni kell, azonban a gazdasági egyensulyt is helyre kell állitani és a diplomáciai szerződéssel elkövetett hibákat a feltétlenül szükséges gazdasági megegyezésekkel kell kijavítani.