Trianon 100

BUDAPESTI HIRLAP – 1920.11.24.

A bécsi kommunista sajtó nemrég világgá kürtölte, hogy a Nagyváradon, halálra itélt Csécsi Nagy Imre huszárezredes fiai, hogy boszut álljanak édesapjuk elitéléséért, a Margit-köruti fogház előtt többed magukkal megtámadtak egy Morár Teofil nevű budapesti román orvostanhallgatót, a kit embertelenül megkinoztak s végül holttestét a Dunába dobták. Nem beszélve arról, hogy az egész hir szemen szedett koholmány, mert ez az orvostanhallgató ma is a legnagyobb nyugalomban él Budapesten, mi eddig fölöslegesnek tartottuk, hogy a külföldet ellenségeink ez ujabb rágalmáról fölvilágositsuk.

Tovább olvasom »

SZÉKELY NÉP – 1920.11.17.

Averescu a parlament megnyitásán már ujjászervezett kabinetjének élén kiván megjelenni. Egyelőre még csak kombinációk vannak a választásokról, de erősen tartja magát az a hir, hogy Erdély, Bukovina és Besszarábia még csak tárcanélküli miniszterek utján sem jut képviselethez a kormányban. A politikai helyzet jellemzéséül itt közöljük a „Dimineaţa” cikkét, melynek állásfoglalása a tárcanélküli miniszterségek kérdésében a román politika széles köreiben talál visszhangra.

Tovább olvasom »

ELLENZÉK – 1920.11.10.

Erdély magyar irodalmi élete, amely az imperium átvétele után kis időre a tájékozatlanság érzetével megtorpanni látszott, hamarosan felismerte azokat a szempontokat, amelyeknek irányitani kell őt jövő müködésében. A helyzet felismeréséből következett az is, hogy a magyar irodalom itt ujra friss erővel bontakozni kezdett. Folyóiratok indultak meg, melyek mindegyike a magyar kultura zászlaját lobogtatta. Különböző utakon próbálták ezt elérni, de szándékuk tisztaságát senkisem vonhatta kétségbe.

Tovább olvasom »

FRISS UJSÁG – 1920.11.05

A La Croix cimü lap „Levél Szlovákiából” cimmel cikket közöl, amely többek között igy szól: A csehek nem tudták saját nemzeti ösztönüket fékezni; két-három hónappal ez elfoglalás után már elkezdödött a reakció. Ez időtől kezdve a tótok és rutének a csehek ellen oly gyülölettel és megvetéssel viseltetnek mely ezelőtt elképzelhetetlen volt egy ilyen jámbor és békeszerető népnél.

Tovább olvasom »

UJ-SOMOGY – 1920.10.30.

II. évf. 248. sz., 1920.10.30. p.1. „Mindent a hazáért!” („Sve za domovinu!”) Irta egy zágrábi magyarbarát, vezető horvát politikus.Az „Uj-Somogy” részére fordította : Wagner József.

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.10.23.

Az entente-hatalmak azt a felszólítást intézték a magyar kormányhoz, hogy a trianoni békének még ez év november 1-ig történő ratifikálásáról gondoskodjék. Erről a fordulatról és a ratifikálás körülményeiről: gróf Teleki Pál miniszterelnök a következőkben volt szives tájékoztatni munkatársunkat:

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.08.17.

XI. évf. 159. sz. – 1920.08.17. p.2.

Középeurópai Egyesült Államokat akarnak alapitani a csehek

A „kis entente” nagyzási hóbortja

Bécs, augusztus 15.

Dr. Rennernek Tusarral való találkozása kapcsán érdekes prágai hiradással szolgál tegnapi számában a Neues Wiener Tagblatt és megjegyzi, hogy információját prágai >>feltétlenül kitünő diplomáciai forrásból« kapta.

A hir arról szól, hogy a csehek az osztrákokkal, délszlávokkal és románokkal szövetkezni akarnak a magyarok ellen, — a mi nagyon hihető — és hogy nemcsak politikai szövetséget, de egyenesen államszövetséget is akarnak kötni egymással, a mi már nagyon kevéssé valószinű. A különben nagyon érdekes hiradás szerint Benes cseh-szlovák külügyminiszter minapi találkozása Rennerrel, mostani bécsi tanácskozása a délszláv külügyminiszterrel, bukaresti utazása, Tusar mostani bécsi tanácskozása Rennerrel nagy dolog miatt történik: az eredetileg tervbe vett ugynevezett »kis entente« helyett Cseh-Szlovákia, Románia és Jugoszlávia uniót akar alkotni Ausztriával, a melynek többirányu lesz a célja.

Kifelé zárt falankszot fog alkotni arra az esetre, ha az orosz vörös hadsereg megkisérelné az előnyomulást Közép-Európa felé. Az erősen baloldali szocialista Ausztria és Csehország »falanksza« hogy mit érne, — könnyü elképzelni. További célja az volna, hogy Magyarországot sakkban tartsa arra az esetre, ha »a lengyeleknek adandó segitség ürügye alatt« fegyveresen megkisérelné, hogy a békeszerződésben biztositott határait megváltoztassa. Ha ez megtörténnék, »az unió tagjai« azonnal bevonulnának Magyarországba. (!) Ausztria nem venne részt a fegyveres akcióban (mert a békében harcias, de a harcban semleges), azonban municiókészletét rendelkezésre bocsátaná és egyébként megőrizné legszigorubb semlegességét.

*

A négy kis állam uj uniója minden módon meg akarná akadályozni a Habsburgok visszatérését Magyarország trónjára, mert a monarchia volt államai mind tarthatnak a monarchista »fenyegetéstől«. A politikai és katonai jelentőségen kivül természetesen gazdasági jelentősége is volna az uj szövetkezésnek: a blokkhoz tartozó államok kölcsönösen megengednék egymásnak a szabad tranzitó-forgalmat — (körben Magyarország körül).

A bécsi lap prágai tudósitója ismételten hangsulyozza, hogy információját olyan beavatott helyről kapta, hogy azt semmiféle cáfolat sem gyengitheti (?) és megjegyzi, hogy Ausztriát egy nagyhatalom — nyilván Olaszország — bátoritja az uj unióhoz való csatlakozásra. Ha a szövetkezés létrejön, megvalósul a Klofac volt hadügyminiszter beszédében körvonalazódott, Közép-Európa Egyesült Államai névvel jelölt uj alakulat.