Trianon 100

BUDAPESTI HIRLAP – 1920.11.24.

A bécsi kommunista sajtó nemrég világgá kürtölte, hogy a Nagyváradon, halálra itélt Csécsi Nagy Imre huszárezredes fiai, hogy boszut álljanak édesapjuk elitéléséért, a Margit-köruti fogház előtt többed magukkal megtámadtak egy Morár Teofil nevű budapesti román orvostanhallgatót, a kit embertelenül megkinoztak s végül holttestét a Dunába dobták. Nem beszélve arról, hogy az egész hir szemen szedett koholmány, mert ez az orvostanhallgató ma is a legnagyobb nyugalomban él Budapesten, mi eddig fölöslegesnek tartottuk, hogy a külföldet ellenségeink ez ujabb rágalmáról fölvilágositsuk.

Tovább olvasom »

SZÉKELY NÉP – 1920.11.17.

Averescu a parlament megnyitásán már ujjászervezett kabinetjének élén kiván megjelenni. Egyelőre még csak kombinációk vannak a választásokról, de erősen tartja magát az a hir, hogy Erdély, Bukovina és Besszarábia még csak tárcanélküli miniszterek utján sem jut képviselethez a kormányban. A politikai helyzet jellemzéséül itt közöljük a „Dimineaţa” cikkét, melynek állásfoglalása a tárcanélküli miniszterségek kérdésében a román politika széles köreiben talál visszhangra.

Tovább olvasom »

ELLENZÉK – 1920.11.10.

Erdély magyar irodalmi élete, amely az imperium átvétele után kis időre a tájékozatlanság érzetével megtorpanni látszott, hamarosan felismerte azokat a szempontokat, amelyeknek irányitani kell őt jövő müködésében. A helyzet felismeréséből következett az is, hogy a magyar irodalom itt ujra friss erővel bontakozni kezdett. Folyóiratok indultak meg, melyek mindegyike a magyar kultura zászlaját lobogtatta. Különböző utakon próbálták ezt elérni, de szándékuk tisztaságát senkisem vonhatta kétségbe.

Tovább olvasom »

FRISS UJSÁG – 1920.11.05

A La Croix cimü lap „Levél Szlovákiából” cimmel cikket közöl, amely többek között igy szól: A csehek nem tudták saját nemzeti ösztönüket fékezni; két-három hónappal ez elfoglalás után már elkezdödött a reakció. Ez időtől kezdve a tótok és rutének a csehek ellen oly gyülölettel és megvetéssel viseltetnek mely ezelőtt elképzelhetetlen volt egy ilyen jámbor és békeszerető népnél.

Tovább olvasom »

UJ-SOMOGY – 1920.10.30.

II. évf. 248. sz., 1920.10.30. p.1. „Mindent a hazáért!” („Sve za domovinu!”) Irta egy zágrábi magyarbarát, vezető horvát politikus.Az „Uj-Somogy” részére fordította : Wagner József.

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.10.23.

Az entente-hatalmak azt a felszólítást intézték a magyar kormányhoz, hogy a trianoni békének még ez év november 1-ig történő ratifikálásáról gondoskodjék. Erről a fordulatról és a ratifikálás körülményeiről: gróf Teleki Pál miniszterelnök a következőkben volt szives tájékoztatni munkatársunkat:

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.06.06

XI. évf. 135. sz., 1920.06.06. p.2.

Horthy Miklós kormányzó nyilatkozata a béke aláírásáról, az ország közállapotairól és a jövőről

Horthy Miklós kormányzó két nagyjelentőségü intervjuban nyilatkozott amerikai sajtótudósitók előtt, hogy tájékoztassa az amerikaiközvéleményt a magyar közállapotokról, az ország jövő terveiről és a béke aláirásának értelméről. A két nyilatkozatról az alábbi távirati tudósitások számolnak be.

MIÉRT SZÁNTA EL MAGÁT A KORMÁNY A BÉKE ALÁIRÁSÁRA

Berlin, junius 4
(A Budapesti Tudósitó távirata)

Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, az Universal Service európai levelezőjének, Wiegand Károlynak, az ismert amerikai publicistának junius 4-én, a magyar béke aláirásának napján, a következő nyilatkozatot bocsájtotta rendelkezésére :

Egy darab Alföldön nem lehet hazát építeni

— Ellenállhatatlan kényszer nyomása alatt ma irják alá a magyar kormány megbizottai a békét.

— Ez a béke teljesen felbontja a Duna-medence, ezer éven át kialakult természetes rendjét és Közép-Európába ülteti a Balkánt. Darabokra szakit egy virágzó országot, a mely történelme egész folyamán mindig a Nyugat védelmében vérzett és szörnyű veszteségei ellenére sajátos magasan fejlett kulturát, rendet, szabadságot és jólétet tudott teremteni. Természetes határaitól, hegyeitől, bányáitól, erdőitől megfosztva, Magyarország nemcsak az iparüzés minden lehetőségét veszti el, de legégetőbb életszükségleteiről sem tud gondoskodni. Nincs sónk, nincs vasunk, annyi fánk sem maradt, hogy koporsóra elég legyen. Egy darab aljöldön nem lehet hazát építeni!

A szétdarabolás vészes következményei

A mit ezer év alatt alkottunk, azt most egy tollvonással akarják megsemmisiteni. Ha folyamaink felső folyása mentén folytatódnak erdőirtások, nem lesz nyáron eső s Szaharává szárad a buzatermő Alföld, a melyet elönt minden tavaszszal a lerohanó hóviz. Nem kisebb veszélyt jelent összes vizeink alsó folyásának idegen kezekre juttatása, e folyómedrek elhanyagolása visszavet több száz évvel s mocsárrá változtatja megmaradt hazánkat. A szétdarabolás vészes következményei a mult évben már megmutatkoztak. A Kárpátok koszoruján belül megnyugvást és haladást csak egységes vezetés és akarat s minden erő együttműködése képes teremteni.

Ezért a békéért nem minket terhel a felelősség

— Ez a béke ellentmond mindannak, a mit az entente a háboru folyamán legfőbb elv gyanánt hirdetett. Meghallgatás nélkül, akarata ellenére 3 1/2   millió magyart szakit el hazájától s helyez idegen népek uralma alá. Megkérdezésük nélkül, mesterséges alakulatokba kényszerit a magyar állameszméhez hü másnyelvü népeket, elvágja őket közlekedési és kereskedelmi vonalaiktól, munkahelyüktöl, öszszes beszerzési forrásaiktól és bizonytalanságba, nyomorba taszitja őket. A népek önrendelkezési jogának elve egyetlen pontban sem nyert alkalmazást. Mi hozzájárultunk eleve mindahhoz a változtatáshoz, a mely megfelel az érdekelt népek akaratának. A népszavazás mellőzéséből fakadó súlyos károkért a felelősség éppen ezért nem terhelhet minket.

Az igazságtalanságok orvoslását várjuk az entente-tól

— Kimondhatatlanul fájdalmas elhatárolást jelent számunkra a béke aláírása s a fennálló kényszerhelyzet ellenére a kormány sohasem szánhatta, volna rá magát erre az öngyilkos lépésre, ha a békeszerződés igazságtalanságainak orvoslására irányuló komoly szándékát az entente kisérő levelében nem juttatta volna világos kifejezésre. E kisérő levélben foglalt határozott igéretek kilátást nyujtanak arra, hogy az elkövetett igazságtalanságok békés uton kiküszöbölhetők lesznek. Ebben a feltevésben irják ma alá a magyar kormány megbizottai a békét.

MEGINDULT A KONSZOLIDÁLÁS FOLYAMATA

Páris, június 4
(A M.T.I. szikratávirata)

Az Associated Press tudósitója beszélgetést folytatott Horthy Miklóssal, Magyarország kormányzójával, a kinek férfias erején és képességein — úgymond a tudósitó — ma Magyarország jövője nyugszik. A kormányzó, a kinek szeméből sugárzik a tetterő, az intervju sorána következőket mondotta:

A hadseregben teljes a fegyelem

— »Megteszem, a mi tőlem telik, a többivel nem törődöm«, erre a régi angol eredetü közmondásra gondolok most, a mikor hazám ujjáépitésén fáradozom. Megfogadtam, hogy fentartom a rendet Magyarországon és ezt a fogadalmát megtartom. Menjen ön, uram, az országban bárhová, azt fogja látni, hogy a hadseregben teljes a fegyelem. A vasutak már rendesebben közlekednek és a nép megkezdte a munkát ott, a hol van munkaalkalom, különösen tapasztalható a munka megkezdése a parasztság körében, hiszen mi főképp agrárnép vagyunk.

Rágalom, hogy uj háborúra készülődünk

Magyarországnak a szomszéd népekhez való viszonyáról a kormányzó a következőket jegyezte meg :

— Rágalom, hogy uj háborúra készülődünk a románok, szerbek és a csehek ellen. Ellenségeink azt a hirt terjesztik, hogy fegyvert és lőszert hoztunk be az országba. Szeretném, ha csak annyit tudnánk behozni, a mennyire csapataink felszerelésére szükség van. Magyarország a világháború alatt sokkal többet vesztett, semhogy megkockáztathassa, hogy még többet veszitsen. Hiszen a hol a monarchiában a világháboru tartama alatt nehéz küzdelmek voltak, ott mindig magyar csapatokból állítottak ki ütközőfalat az ellenség rohamai ellen. Most tehát nincs veszteni való emberünk, nem juttathatjuk, odáig a dolgokat, hogy az ország lakossága asszonyokból és gyermekekből álljon.

Régi jólétünk vissza fog térni

— A szomszéd államok, sajnos, üldözik a magyarokat, a kik most alattvalóikká lettek. De én bizonyos] vagyok abban, hogy régi jólétünk vissza fog térni. A szövetségesek ide küldött megbizottai nem győzték eléggé bámulni Budapest épitészeti szépségét, kulturáját és iparát, a mely most megbénult ugyan, de ujra életre fog kelni. Pénzünk is lassan visszanyeri, majd értékét abban az arányban, a mint a rend megszilárdul és az ország termelése fokozódik. A külföld már most tudatára ébred annak, hogy Magyarország kitünő terület beruházásokra.

A királyi trón betöltését egyelőre elhalasztottuk

A tudósitónak arra a kérdésére, hogy a jövendő királyválasztásról nyilatkozzék, a kormányzó a királyi vár felé mutatott és igy felelt:

— Odafönn őrzik Szent István király ősi koronáját, a mely várja azt, a ki fejére fogja tenni. Megegyeztünk, hogy addig nem beszélünk arról, ki fogja fejére tenni, a mig az ország helyzete jobbra nem fordul.

Az amerikai sajtó kedvezően fogadta a nyilatkozatot

New York, junius 4

Horthy Miklós kormányzónak az Associated Press munkatársa előtt tett nyilatkozatait az amerikai sajtó igen kedvezően fogadta és az amerikai hirlapok nagyrésze vezető helyen közölte.