71. évf. 118. sz. 1920.05.18., p.1.
A miniszterelnök nyilatkozik: aIáirjuk-e a békét
(Saját tudósitónktól) A politikában hétfőn nagyjelentőségű események történtek. A keresztény blokk pártjai, miután Rubinek Gyula audiencián volt a kormányzónál, az utolsó percben a békét, a választásokról szóló törvényjavaslatot levették a napirendről, ami azt jelenti, hogy a kormány ideig-óráig, valószínűleg a békeszerződés elintézéséig, meghosszabbitotta az életét. Másik eseménye a politikának az, hogy a Klebelsberg-Pallavicini-Teleki akció hivei, számszerint tizenkilencen, kiléptek a kisgazda, illetőleg keresztény pártból és uj pártot alakitottak, amely nagyjában magáévá tette a keresztény blokk programját, elhelyezkedését illetőleg pedig, hir szerint, a kisgazdapárthoz áll közel.
A keresztény pártban viszont azt vélik, hogy a tizenkilencek, a „bőrkabátosok” és „ezerholdasok” egészen más érdekeket képviselnek, mint a kisgazdáik s nem valószinű, hogy Pallavicini őrgróf ugyanazon célokért harcolna, mint nagyatádi Szabó. Aminthogy Czettler Jenő is szöges ellentétben van Rubinek Gyulával. A kiválást ugy itélik mag, hogy az siettette a pártok megegyezését és ujra összekovácsolta a már-már széteső koalíciót. A disszidensek, akik már valószinüleg osztozkodtak, is a tárcáikon, egyelőre hoppon maradtak. Hir szerint egyesek már vissza is kivánkoznak régi pártjukba. Ha ez igaz, — amiről csak a pártkörök kulisszái mögött sugdolódznak — vissza is veszik őket, Klebelsberg Kunó kivételével, aki vörös posztó a keresztény pártban.
Nagy érdeklődéssel várják a politikusok a nemzetgyülés keddi ülését, amelyen napirend előtt Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök a kormány nevében deklarációt olvas tel arról, mi a kabinet álláspontja a békeszerződés dolgában.
A politikai pártkörökben rokonszenvesen emlékezik meg arról, hogy az angol munkáspárt küldöttei közül Wedgewood angol ezredei megérkezett Budapestre, s legközelebb megjönnek a bizottság többi tagjai is, hogy a fehérterrorról és a munkásüldözésről szóló hírek alaptalanságáról a helyszínen győződjenek meg.
Tizenkilenc képviselő uj pártot alakított
Hétfőn délben, amikor már ugy látszott, hogy a kormányválság aktuálissá vált, váratlanul megegyeztek egymással a keresztény blokk pártjai. Izgalmas tanácskozások, a pártkeretekben való eltolódását előzték meg a békekötést. Eredetileg ugy volt, hogy vasárnap délben — miután már lényegesen enyhültek az ellentétek — a két párt megbizottai perfektuálják az egyezséget. Az utolsó pillanatban azonban ujabb nehézségek álltak elő, még pedig ezért, mert a csonka kerületek képviselőnek lemondási kötelezettségét a kisgazdák erkölcsi kötelezettségü deklarációval, a keresztény pártiak pedig törvényhozási intézkedéssel akarták rendezni. Az ellentétek emiatt ugy kiélesedtek, hogy politikai körökben már számoltak a kormány bukásával. A hétfői ülés folyamán aztán sok minden történt. A keresztény egyesülés pártjának mérsékelt csoportja a kisgazdapárt néhány tagjával együtt döntő lépésre határozta el magát. Tizenkilenc képviselő kilépett a pártokból és uj pártot alakitott Egyesült Keresztény Nemzeti és Kisgazda és Földmivespárt cim alatt. A kilépett képviselők a következők: Borbély-Maczki Elemér (kisgazda). dr. Czettler Jenő (kisgazda), Fáy Gyula (kisgazda), Gedeon Jenő (kisgazda), Gyömrey György (nemzeti egyesülés), Hermann Miksa (nemzeti egyesülés), Huszár Elemér (kisgazda), Karafiáth Jenő (nemzeti egyesülés). Kenéz Béla (nemzeti egyesülés), gróf Klebelsberg Kuno (nemzeti egyesülés), Magyar Kázmér (kisgazda), Mikovényi Jenő (nemzeti egyesülés), őrgróf Pallaviczini György (pártonkívüli kisgazda), Putnoky Móric (kisgazda), Reischel Richárd (nemzeti egyesülés), Rupprecht Olivér (nemzeti egyesülés). Salay János, gróf Sigray Antal és Tarányi Ferenc (nemzeti egyesülés). Az uj párt deklarációt bocsájtott ki, melyben hivatkozik az ország sulyos helyzetére, a lesujtó békeszerződés következtében és rámutat arra, hogy e sulyos helyzetből csak akkor lehet felemelkedni, ha a közös veszélyben minden viszálykodást és pártszenvedélyt félretéve, a nemzet szoros egységben forr össze. Az uj alakulás elsősorban a Kisgazdapárt felé orientálódik és uj koaliciót akar létrehozni. Amikor a kilépés a pártok tudomására jutott Hencz Károly kezdeményezésére a miniszterek és pártvezérek tanácskozásra ültek össze, amelyen megegyezés jött létre nemcsak a csonka kerületekre nézve, hanem bizonyos mértékig a két párt további együttmüködésére vonatkozólag is. A csonka kerületek szempontjából megállapodtak abban, hogy:
- A belügyminiszter még a mai napon táviratilag kiirja a választásokat a 21 csonka kerületben és a választásokat junius 20-21-én tartják meg.
- A javaslatot visszaadják a közjogi bizottságnak, amely alkalmas időpontban megfelelően átdolgozva ujra elő fogja terjeszteni.
- A csonka kerületek képviselői a régebbi megállapodás szerint lemondanak mandátumaikról. A folyosón nagy örömmel fogadták az egyezség hirét és biznak abban, hogy a tiszántuli választásokig a koalició mindenesetre fenmaradhat.
Kedden a nemzetgyülésen Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök a békeszerződés aláirása ügyében ünnepélyes deklarációt fog tenni és a holnapi nap folyamán a kormánynak a megbizottja fogja Párizsban a szükséges diplomáciai lépéseket megtenni.
Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter hétfőn délben audiencián volt a kormányzónál és hir szerint ez a kihallgatás is hozzájárult a pártok közötti béke helyreállitásához.
Megint a fuzió?
A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártkörében hétfőn este közgyülés volt. A miniszterek közül senki sem volt jelen az értekezleten, mert minisztertanácson voltak, a párt tagjai viszont nagy számban voltak jelen. A közgyülésen, melyen Ernst Sándor képviselő elnökölt, Vass József, a nemzetgyülés tagja számolt be a parlamentben lefolyt eseményekről. Bejelentette, hogy a vitás csonka kerületek képviselői önként lemondanak mandátumaikról s hogy ezekben a kerületekben a tiszántuli választásokkal egyidejüleg lesz az uj választás. A disszidensekről azt mondta Vass, feltételezi róluk, hogy akciójukban a jó szándék vezérelte őket. Fellépéseik mindenesetre siettette a megegyezést, sőt az az érzése, hogy Klebelsbergék akciója érlelte a fuzió gondolatát.
A kisgazdapárt hétfőn este tartott értekezletén egyszerüen tudomásul vette a pártból történt kilépéseket. Értekezlet után a párt tagjai élénken kommentálták az uj párt megalakulását. Általános volt az a vélemény, hogy Klebelsbergék abban a biztos reményben bontottak zászlót, hogy a két kormányzópárt koaliciója szétrobbant és ők ülhetnek a Hallerék által kiüritett nyeregbe. Állitólag már jelöltjeik is voltak az összes megüresedő tárcákra és államtitkárságokra, miniszterelnöknek Fáy Gyulát szemelték ki, belügyminiszternek őrgróf Pallavicini Györgyöt. A kisgazdapártban ugy itélik meg a helyzetet, hogy Klebelsbergék akciójának egyik célja az volt, hogy éket verjenek Rubinekék és nagyatádi Szabó Istvánék közé. Nagyatádi Szabó István miniszter régóta szálka a nagybirtokosok szemében és a kisgazdapártban most rámutatnak arra, hogy az uj párt tizenkilenc tagja közül nagybirtokosok a következők: Borbély-Maczhy Emil, Fáy Gyula, Gedeon Jenő, Gyömöry György, Huszár Elemér, őrgróf Pallavicini György, Putnoky Móric, gróf Sigray Antal és Tarányi Ferenc. A kisgazdapártiak nem csinálnak titkot abból, hogy nagyatádi Szabó István hivei semmi körülmények között sem hajlandók még koalicióba sem lépni őrgróf Pallavicini Györgygyel és Czettler Jenővel. Érdekes, hogy a nemzetgyülési pártok számaránya miképpen alakult. A kisgazdapártnak 72 tagja van, a keresztény nemzeti egyesülés pártjának 56, az egyesült nemzeti kisgazdapártnak 19, a Friedrich-pártnak 7, a demokratapártnak 6, pártonkívüli 4. A fővárosi törvényjavaslatra vonatkozólag a kisgazdapártnak nincsen hivatalos álláspontja. Bottlik József, a nemzetgyülés alelnöke munkatársunk előtt ugy nyilatkozott, hogy ő már a bizottsági tárgyalás folyamán kifejtette azt a meggyőződését, amely szerint a legnagyobb igazságtalanság a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely egyenlő számu bizottsági tagot akar juttatni a legkisebb és a legnagyobb közigazgatási kerületnek. Alkotmányjogi szempontból aggodalmasnak mondja Bottlik a belügyminiszter jogát a közgyülés.