71.évf. 98.sz. 1920.04.23. p.2.
Londonban döntenek a magyar békéről?
Amerika magára hagyja Európát
E hét utolsó napján véget ér a san-remoi konferencia is, de a magyar béke ügye még mindig ott tart, ahol tartott a tél elején. Az olasz fürdőhelyről, ahol az entente vezető államférfiai hasztalan próbálják – angol-olasz részről talán nem is igen akarják – áthidalni azt a szakadékot, amely a németországi fegyveres intervenció miatt Franciaország és a szövetségesek között támadt, egyre ellentmondó hirek érkeznek a magyar béke ügyéröl.
Angol forrásból származó hir szerint:
a magyar békeszerzödést a san-remoi értekezleten nem fogják elintézni, ellenben azt tervezik, hogy legközelebb ujabb konferenciát tartanak Londonban, ahol azután dülőre juttatják a magyar béke ügyét.
Ezzel szemben egy genfi távirat azt állitja, hogy még a san-remoi konferencián elintézik a magyar memorandumokra adandó válasz szövegét. Ezt a hirt a bécsi Mittagspost genfi tudósitója jelenti, aki azt is tudni véli, hogy Nitti, aki a magyar békeszerződés igazságtalanságára és tarthatatlanságára hivatkozva, egyszer már tudvalevőleg vétót jelentett be, ezt a vétót nem fogja megismételni, ugy, hogy a magyar kérdésben a döntés egyhangu lesz.
A határozat elöreláthatólag politikai kérdésekben változtatást egyáltalán nem, gazdasági téren pedig csak kis mértékben engedélyez.
A békeszerzödést – a Mittagspost genfi tudósitója szerint – rövidlejáratu ultimátum kiséretében fogják átadni a magyar békedelegációnak.
*
A washingtoni szenátus tudvalevően elutasította a versaillesi szégyenbékét s Anglia és Olaszország tulajdonképpen Amerika példáját követi, amikor liberálisabb szellemben fogta fel a Ruhr-vidéki kérdést, Amerika azonban most még tovább megy egy lépéssel: a Newyork Herald szerint ugyanis a szenátus külügyi bizottsága még e hét folyamán inditványt fog beterjeszteni, amelyben javasolni fogja, hogy
az Egyesült-Államok törvényhozása határozattal mondja ki, hogy a versailles békeszerzödéssel összefüggö valamennyi kérdés tárgyalásától és általában az európai ügyektől visszavonul.
Az inditványban foglalt határozati javaslatban kijelenti az Unió, hogy a zár alá helyezett ellenséges javakat megtartja, a Németországgal való kereskedelmi forgalomban pedig igényt tart a legtöbb kedvezményre. Arról, hogy Amerika a jóvátételi bizottságban képviseltetné magát és Németországtól követelendő jóvátételből a határozati javaslatban egyáltalán nincs szó, amit ugy magyaráznak, hogy Amerika mindenféle jóvátételi igényről lemond.
Ezzel a határozattal Amerika visszatérne a Monroe-elvhez, amely oly hosszu ideig sarkalatos pontja volt politikájának, s valóban elháritana magáról minden felelősséget azért a katasztrófáért, amelyet az entente szük látókörü politikusai Európa népeire zuditottak.
*
A san-remoi konferencia eddig főként a török kérdéssel foglalkozott. A Newyork Herald szerint Millerand és Lloyd George abban állapodtak meg, hogy
a tengerszorosokban az angol flotta veszi át a rendöri szolgálatot,
Gallipoli félszigetén pedig szövetségesközi csapatok francia parancsnokság alatt.
Május 5-én egyébként uj konferencia nyillik meg Párisban,
amelyen elvégzik a török békeföltételek formális megszövegezését. A föltételeket május 10-én adják át a török delegátusoknak. Az Intransigeant értesülése szerint Venizelosznak sikerült Olaszország és Anglia támogatásával a feloszlott Törökország oroszlánrészét Görögország számára biztositania, Görögország igy Konstantinápolynak és környékének kivételével az egész európai Törökországot megkapja.