Trianon 100

BUDAPESTI HIRLAP – 1920.11.24.

A bécsi kommunista sajtó nemrég világgá kürtölte, hogy a Nagyváradon, halálra itélt Csécsi Nagy Imre huszárezredes fiai, hogy boszut álljanak édesapjuk elitéléséért, a Margit-köruti fogház előtt többed magukkal megtámadtak egy Morár Teofil nevű budapesti román orvostanhallgatót, a kit embertelenül megkinoztak s végül holttestét a Dunába dobták. Nem beszélve arról, hogy az egész hir szemen szedett koholmány, mert ez az orvostanhallgató ma is a legnagyobb nyugalomban él Budapesten, mi eddig fölöslegesnek tartottuk, hogy a külföldet ellenségeink ez ujabb rágalmáról fölvilágositsuk.

Tovább olvasom »

SZÉKELY NÉP – 1920.11.17.

Averescu a parlament megnyitásán már ujjászervezett kabinetjének élén kiván megjelenni. Egyelőre még csak kombinációk vannak a választásokról, de erősen tartja magát az a hir, hogy Erdély, Bukovina és Besszarábia még csak tárcanélküli miniszterek utján sem jut képviselethez a kormányban. A politikai helyzet jellemzéséül itt közöljük a „Dimineaţa” cikkét, melynek állásfoglalása a tárcanélküli miniszterségek kérdésében a román politika széles köreiben talál visszhangra.

Tovább olvasom »

ELLENZÉK – 1920.11.10.

Erdély magyar irodalmi élete, amely az imperium átvétele után kis időre a tájékozatlanság érzetével megtorpanni látszott, hamarosan felismerte azokat a szempontokat, amelyeknek irányitani kell őt jövő müködésében. A helyzet felismeréséből következett az is, hogy a magyar irodalom itt ujra friss erővel bontakozni kezdett. Folyóiratok indultak meg, melyek mindegyike a magyar kultura zászlaját lobogtatta. Különböző utakon próbálták ezt elérni, de szándékuk tisztaságát senkisem vonhatta kétségbe.

Tovább olvasom »

FRISS UJSÁG – 1920.11.05

A La Croix cimü lap „Levél Szlovákiából” cimmel cikket közöl, amely többek között igy szól: A csehek nem tudták saját nemzeti ösztönüket fékezni; két-három hónappal ez elfoglalás után már elkezdödött a reakció. Ez időtől kezdve a tótok és rutének a csehek ellen oly gyülölettel és megvetéssel viseltetnek mely ezelőtt elképzelhetetlen volt egy ilyen jámbor és békeszerető népnél.

Tovább olvasom »

UJ-SOMOGY – 1920.10.30.

II. évf. 248. sz., 1920.10.30. p.1. „Mindent a hazáért!” („Sve za domovinu!”) Irta egy zágrábi magyarbarát, vezető horvát politikus.Az „Uj-Somogy” részére fordította : Wagner József.

Tovább olvasom »

AZ EST – 1920.10.23.

Az entente-hatalmak azt a felszólítást intézték a magyar kormányhoz, hogy a trianoni békének még ez év november 1-ig történő ratifikálásáról gondoskodjék. Erről a fordulatról és a ratifikálás körülményeiről: gróf Teleki Pál miniszterelnök a következőkben volt szives tájékoztatni munkatársunkat:

Tovább olvasom »

PESTI NAPLÓ – 1920.04.23.

71.évf. 98.sz. 1920.04.23. p.2.

Londonban döntenek a magyar békéről?

Amerika magára hagyja Európát

E hét utolsó napján véget ér a san-remoi konferencia is, de a magyar béke ügye még mindig ott tart, ahol tartott a tél elején. Az olasz fürdőhelyről, ahol az entente vezető államférfiai hasztalan próbálják – angol-olasz részről talán nem is igen akarják – áthidalni azt a szakadékot, amely a németországi fegyveres intervenció miatt Franciaország és a szövetségesek között támadt, egyre ellentmondó hirek érkeznek a magyar béke ügyéröl.

Angol forrásból származó hir szerint:

a magyar békeszerzödést a san-remoi értekezleten nem fogják elintézni, ellenben azt tervezik, hogy legközelebb ujabb konferenciát tartanak Londonban, ahol azután dülőre juttatják a magyar béke ügyét.

Ezzel szemben egy genfi távirat azt állitja, hogy még a san-remoi konferencián elintézik a magyar memorandumokra adandó válasz szövegét. Ezt a hirt a bécsi Mittagspost genfi tudósitója jelenti, aki azt is tudni véli, hogy Nitti, aki a magyar békeszerződés igazságtalanságára és tarthatatlanságára hivatkozva, egyszer már tudvalevőleg vétót jelentett be, ezt a vétót nem fogja megismételni, ugy, hogy a magyar kérdésben a döntés egyhangu lesz.

A határozat elöreláthatólag politikai kérdésekben változtatást egyáltalán nem, gazdasági téren pedig csak kis mértékben engedélyez.

A békeszerzödést – a Mittagspost genfi tudósitója szerint – rövidlejáratu ultimátum kiséretében fogják átadni a magyar békedelegációnak.

*

A washingtoni szenátus tudvalevően elutasította a versaillesi szégyenbékét s Anglia és Olaszország tulajdonképpen Amerika példáját követi, amikor liberálisabb szellemben fogta fel a Ruhr-vidéki kérdést, Amerika azonban most még tovább megy egy lépéssel: a Newyork Herald szerint ugyanis a szenátus külügyi bizottsága még e hét folyamán inditványt fog beterjeszteni, amelyben javasolni fogja, hogy

az Egyesült-Államok törvényhozása határozattal mondja ki, hogy a versailles békeszerzödéssel összefüggö valamennyi kérdés tárgyalásától és általában az európai ügyektől visszavonul.

Az inditványban foglalt határozati javaslatban kijelenti az Unió, hogy a zár alá helyezett ellenséges javakat megtartja, a Németországgal való kereskedelmi forgalomban pedig igényt tart a legtöbb kedvezményre. Arról, hogy Amerika a jóvátételi bizottságban képviseltetné magát és Németországtól követelendő jóvátételből a határozati javaslatban egyáltalán nincs szó, amit ugy magyaráznak, hogy Amerika mindenféle jóvátételi igényről lemond.

Ezzel a határozattal Amerika visszatérne a Monroe-elvhez, amely oly hosszu ideig sarkalatos pontja volt politikájának, s valóban elháritana magáról minden felelősséget azért a katasztrófáért, amelyet az entente szük látókörü politikusai Európa népeire zuditottak.

*

A san-remoi konferencia eddig főként a török kérdéssel foglalkozott. A Newyork Herald szerint Millerand és Lloyd George abban állapodtak meg, hogy

a tengerszorosokban az angol flotta veszi át a rendöri szolgálatot,

Gallipoli félszigetén pedig szövetségesközi csapatok francia parancsnokság alatt.

Május 5-én egyébként uj konferencia nyillik meg Párisban,

amelyen elvégzik a török békeföltételek formális megszövegezését. A föltételeket május 10-én adják át a török delegátusoknak. Az Intransigeant értesülése szerint Venizelosznak sikerült Olaszország és Anglia támogatásával a feloszlott Törökország oroszlánrészét Görögország számára biztositania, Görögország igy Konstantinápolynak és környékének kivételével az egész európai Törökországot megkapja.